A borvidékről

A szekszárdi borvidék történelmi borvidék, ahol jelenleg 2600 hektáron termesztenek szőlőt, azonban az erre alkalmas terület 6000 hektár.

 

Már a római időkben is termesztettek itt szőlőt a 3.-ik században. Később a betelepedő avarok, majd a honfoglaló magyarok is folytatták a szőlőművelést, borkészítést. A török időkben a törökök nagy haszonra tettek szert a bortermelés és a kereskedelem megadóztatásával. Sőt, források szerint a muzulmán tiltás ellenére a törökök jóízűen fogyasztották a bort, akad szőlőbírtokos is köztük. A betelepülő rácok tovább finomították a szőlő technikáját, meghonosítva itt a héjján erjesztést és a kadarka fajtát. 1883-ban filoxera járvány óriási károkat okozott azonban a végével új fajták honosodtak meg a vidéken.

 

 

A Cabernet Savignon, Cabernet Franc, Merlot, Kékfraknos míg a Kadarka kicsit visszaszorult. A pincék építése a 18. században gyorsult fel, szép példa erre a vármegye háza alatt található pince, ahol ma a borvidék boraiból tudunk kóstolni, vásárolni és megismerhetjük a borkészítés folyamatát. A borvidék éghajlata kontinentális a napsütéses órák száma magas. A talaj löszös de néhány kiváló helyen megtalálható a vörös agyag is. A magasabb mész tartalmú részeken fehér szőlő ültetvényeket is találhatunk.